Hebraisztika szak
Ötéves (kifutó) képzés

Képzési cél / General aims

A hebraisztika szak oktatási programjának középpontjában a héber nyelv különböző korszakai és fontosabb nagy szövegcsoportjai állnak. A szak célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó tájékozottsággal rendelkeznek a héber nyelv- és irodalomtörténetről, a zsidó történelelmről, a zsidó vallásról, az ókori Kelet vallástörténetéről, továbbá járatosak egyéb sémi és "zsidó" nyelvekben (arámi, akkád, arab, jiddis stb.), bibliai- és judaisztikai tudománytörténetben, Izrael régészetében, valamint klasszika-filológiában (ógörög, latin).
Ezen ismeretek birtokában képesek kell hogy legyenek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban kutatói állások betöltése), önálló akadémiai kutatásra, egyetemi szintű oktatásra (hebraisztika, történelem szakokon és teológiai karokon) és ismeretterjesztésre.

Nyelvismereti követelmények / Language requirements

A hebraisztika szakon a fő nyelv a klasszikus héber nyelv, a tanulmányi idő elejétől kezdődik magas szintű oktatása. Mivel alapkövetelmény a szakon a Tanakh, a teljes Biblia eredeti szövegének ismerete, a klasszikus héber nyelv végig kimagasló szerepet tölt be az ötéves képzés során.

A szakon alapos modern héber nyelvi képzés is folyik. A hallgatóknak a Modern héber nyelvi záróvizsgán kell számot adniuk (önálló tanegység) arról a modern héber nyelvtudásról, amit a nyelvi lektor által tartott Modern héber nyelv I-III. órákon sajátítottak el.

Arámi nyelvet kötelezően a Bibliai arámi szövegolvasás-, Targumi szövegolvasás-, valamint Talmudi szövegolvasás kurzusokon oktatunk.

A szakiránynak megfelelően egyéb nyelveket is el kell sajátítaniuk a hallgatóknak. A Bibliai szakirányt választók kötelezően görög (2 te.), akkád (1 te.) és más ''bibliai'' nyelveket (szír, ugariti stb., 1 te.), a Judaisztikai szakirányos hallgatók ''zsidó'' nyelveket (arab, jiddis, 2 te.) tanulnak.

A hebraisztika szak latinigényes: az abszolutórium megszerzésének előfeltétele a latin nyelv érettségi szintű tudása. Ez igazolható latin érettségivel vagy a Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszéken megszerzett érettségipótló latin alapvizsgával.

Tanegységlista / Curriculum

Szigorlati követelmények / Requirements for the comprehensive exams

A vizsgákra a kari előírásoknak megfelelően kell jelentkezni.
Szeretnénk hallgatóink figyelmét felhívni arra, hogy a szigorlatok halmozása (ugyanabban a félévben több szigorlat letétele) nem kívánatos, és számos gyakorlati / technikai nehézséggel jár, ezért igen melegen ajánljuk, hogy senki ne akarja megpróbálni.
A 2001/02. tanév I. (őszi) félévétől lehetővé tesszük, hogy az előírt szigorlatokat (csak a teljes szigorlatot) hallgatóink az alább ismertetetthez képest más sorrendben tegyék le. Elfogadható variánsok: I--II--III (az eddigi), I--III--II, III--I--II. Az anyag és az egyes szigorlatokhoz előírt feltételek egyébként változatlanok (lásd alább).
A jelentkezési határidők betartásához szigorúan ragaszkodunk. Az elvégzett tárgyak, választott szövegek, feldolgozott könyvek stb. jegyzékét a jelentkezéssel egyidejűleg, gépelve, névvel stb. ellátva kell leadni.

I. szigorlat

A teljes unt.

NB: A szigorlatra jelentkezés előtt -- legkésőbb a vizsgaidőszak előtti utolsó tanítási napon -- minden érdekelt adja le a tanszéki titkárságon az általa elvégzett bibliai szövegolvasási órák pontos jegyzékét (félév, tanár, bibliai könyv, jegy).

II. szigorlat

Rabbinica.

NB: A szigorlatra jelentkezés előtt -- legkésőbb a vizsgaidőszak előtti utolsó tanítási napon -- minden érdekelt adja le adnia a tanszéki titkárságon azoknak a tárgyaknak a jegyzékét, amelyek a szigorlatra kvalifikálják. Egyidejűleg a feldolgozott szövegek, illetve a vizsgára választott szemelvények pontos jegyzékét is le kell adnia a tanszéki titkárságon.

Követelmények

Kötelező irodalom

II: Szakirodalom

III. szigorlat

Zsidó történelem. -- Zsidó életforma (jiddiskejt).

A hebraisztika szak III. szigorlata szóbeli vizsgát jelent, elvben két tanár előtt, amely vizsgának két tárgya van: a zsidó történelem és a zsidó életforma (jiddiskejt). Mindkettő túl széles ahhoz, hogy a követelményeket pontos katalógusba foglalhatnánk. Tanulmányai vége felé már mindenkinek a személyes érdeklődése is befolyásolja a felkészültségét, és ezt a személyes érdeklődést a vizsgánál is figyelembe akarjuk venni. Az alábbiak csak a vizsgakövetelmények főbb elemeit írják körül. Az adott kereteken belül mindenki tegye érdeklődésének és jártasságának megfelelően személyessé a felkészülést.

NB: Legkésőbb a vizsgaidőszak előtti utolsó tanítási napon minden jelentkezőnek írásban meg kell jelölnie a vizsgához választott (c) történeti témakört, és be kell adnia a jegyzékét azoknak a könyveknek, amelyeket tankönyvül választott mind történelemből, mind jiddiskejtből.

Történelemből követelmény az egyetemes zsidó történelem alapos ismerete, továbbá beható, részletekbe menő tudás valamely jelentős korszak történelméből. Mint formális követelmény ez a következőket jelenti: (a) az egyetemes zsidó történelem; (b) a bibliai kor (Első és Második Templom) történelme; (c) ezeken túl, alaposabb jártasság egy szabadon megválasztható korszak történelmének részleteiben (ez lehet a magyarországi zsidó történelem valamely nagyobb korszaka is). A felkészülés minimális követelménye öt (5) nagyobb zsidó történelmi munka alapos, tankönyvszerű ismerete. Az öt quasi-tankönyv szabadon választható, de kívánatos, hogy az egyikük Ben-Sasson legyen, és a többi is több, mint egyszerű -- például, középiskolai -- tankönyv vagy népszerű / képes / rövid történeti áttekintés. Ezek a további quasi-tankönyvek (Graetz, Cecil Roth, Kecskeméti, Grayzel, World History of the Jewish People, Barnavi, Potok, Romero--Macías, Johnson, Schubert) szabadon választhatók akár az egyetemes zsidó történelem, akár a fenti (b) és (c) pontok köréből.
A zsidó életforma (jiddiskejt) ismerete terén ugyancsak quasi-tankönyvekhez kell folyamodnia mindenkinek, legalább két (2) ilyen munka alapos ismerete elengedhetetlen. (Melegen ajánljuk a következőket: Sperber, Lau, Berman, Chill, De Vries, Donin, Greenberg (Blu), Greenberg (Irving), Jólesz, Trepp) A felkészülésnek ki kell terjednie a legfőbb előírások és szokások szöveges alapjaira is.

2. számú melléklet a 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelethez

AZ EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK SAJÁTOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
HEBRAISZTIKA SZAK
(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik átfogó tájékozottsággal rendelkeznek a héber nyelv- és irodalomtörténetről, a zsidó történelemről, a zsidó vallásról, az ókori Kelet vallástörténetéről, továbbá járatosak egyéb sémi és "zsidó" nyelvekben (arámi, akkád, arab, jiddis), bibliai és judaisztikai tudománytörténetben, Izrael régészetében, valamint klasszika filológiában (ógörög, latin). A hebraisztika szak oktatási programjának középpontjában a héber nyelv különböző korszakai és fontosabb nagy szövegcsoportjai állnak. Ezen ismeretek birtokában legyenek képesek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban kutatói állások betöltése), önálló akadémiai kutatásra, egyetemi szintű oktatásra (hebraisztika, történelem szakokon és teológiai karokon) és tudományos ismeretek terjesztésére.
A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.
A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles hebraisztika szakos bölcsész.

3. A képzési idő / A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)
Összes szakterületi tanóraszám: 1250
A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 56%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 20 kredit

- klasszikus héber nyelvi alapozó képzés,
- bibliaismereti, történelmi, bibliai és rabbinikus irodalomtörténeti bevezető tanulmányok,
- zsidó vallástörténeti bevezető tanulmányok.

4.2.2. Törzs- és szakképzés: 80 kredit

- szövegismeret (héber biblia, rabbinikus, középkori, újkori szövegek),
- egyéb sémi és "zsidó" nyelvek (arámi, akkád, ugariti, arab, jiddis), ógörög, latin,
- héber nyelvtörténet (a kezdetektől napjaink ivrit nyelvéig),
- összehasonlító sémi nyelvtudomány,
- modern bibliatudomány,
- régészet,
- történelem (zsidó középkori, újkori; a Közel-Kelet népei), zsidó vallástörténet,
- bibliai és judaisztikai szakszemináriumok (a korakereszténység zsidó gyökerei, a maszóra, a zsidó folklór, a kelet-európai zsidóság zenéje, magyarországi zsinagógák, zsidó temetők stb.).

4.2.3. Szakmai gyakorlat

Ajánlott nyári egyetemek látogatása, illetve célnyelvi környezetben eltöltött féléves tanulmányi idő.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlatok kreditmennyisége: 15 kredit
A kötelező szigorlatok száma: 3
A kötelező szigorlatok tartalma:
1. A Biblia teljes héber szövege.
2. Rabbinikus irodalom.
3. Bibliatudomány/Judaisztika szakiránynak megfelelően zsidó történelem (ókor, középkor, újkor).

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit
A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye módszertani szempontból a szövegcentrikusság, héber nyelvű (és egyéb idegen nyelvű) forrásanyag mellékelése, értelmezése. A szakdolgozat megírásához nélkülözhetetlen a külföldi szakirodalom tanulmányozása. Az előre kidolgozott formai, módszertani követelmények a tudományág nemzetközi gyakorlatában elfogadott átírási és bibliográfiai utalási rendszereknek megfelelőek.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával).

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.