Assziriológia szak / Assyriology major
Képesítési követelmények (Kormányrendelet) / Graduation requirements

2. számú melléklet a 129/2001. (VII. 13.) Korm. rendelethez

AZ EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK SAJÁTOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
ASSZIRIOLÓGIA SZAK
(Egyetemi szintű képzés)

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik filológiai és nyelvészeti mélységben járatosak az ókori Közel-Kelet (sumer, akkád, héber, arámi) nyelveiben és történelmében, régészetében, vallástörténetében. Átfogó ismeretekkel rendelkeznek az ókori Kelet kultúrájáról, és ezen ismeretek birtokában képesek szakterületük művelésére, önálló kutatásra, egyetemi szintű oktatásra (assziriológia, továbbá történelem és régészet szakokon) és a tudományos ismeretek terjesztésére.
A szak - első alapképzésben - csak más, egyetemi szintű szakkal társítva, kétszakos képzés keretében végezhető.
A szakon tanári képesítést nem lehet szerezni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles assziriológia szakos bölcsész.

3. A képzési idő/A képzés volumene

Félévek száma: kétszakos képzésben 10 félév (társított szak)
Összes szakterületi tanóraszám: 1200
A szakterületi ismeretekből megszerzendő kreditek száma: 140

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok arányai

4.1. Az összes kreditmennyiségen belül gyakorlathoz kapcsolódik: 38%

4.2. Főbb képzési szakaszok, témakörök és ezek kreditszáma

4.2.1. Alapozó képzés: 8 kredit

(Ebből alapvizsga: 2 kredit)
Az alapozó képzési szakasz célja az akkád nyelv nyelvtanának, szókincse meghatározott részének, és az írására használt ékírás alapjelkészletének készség szinten történő elsajátítása. Az alapozás során a hallgatóknak meg kell szerezniük azt a biztos nyelvi tudást, amellyel azután a szövegolvasás órákon önálló munkát tudnak végezni.

4.2.2. Törzsképzés: 50 kredit

- Akkád szövegolvasás: az ékírásos akkád szövegek a következő nagy témakörök szerint csoportosulnak: történeti szövegek (i. e. II-I. évezred asszír és babilóni királyfeliratai, krónikák, szerződések, levelezés stb.); irodalmi szövegek.
- Sumer nyelvtan: a nyelvtani elemzések legfontosabb irányzatai.
- Sumer szövegolvasás: feladata, hogy a hallgatókat bevezesse legfontosabb sumer nyelvű szövegcsoportok (adminisztratív, irodalmi, történeti) nyelvi, filológiai és értelmezési problémáiba.
- Ókori keleti régészet: az ókori Kelet régészeti problémáinak két irányból történő feldolgozása: az egyik földrajzi és kronológiai rendben tárgyal egy-egy témakört (pl. az asszír királyvárosok régészete), a másik pedig a közel-keleti régészet és művészettörténet egy-egy tárgyi vagy műfaji témakörét öleli fel (pl. az ókori Kelet fegyvertörténete; asszír palotadomborművek stb.).
- Ókori keleti régészet - történelem: feladata, hogy alapjártasságot biztosítson a világ legkorábbi ismert és írásbeliséggel rendelkező civilizációinak és kultúráinak több, mint háromezer éves történelmében.
- Egyéb sémi nyelvek: további ékírásos és ábécével írt sémi nyelvek.

4.2.3. Szakképzés: 47 kredit

- Akkád szövegolvasás: a nyelvismeret magasabb foka következtében itt lehetőség nyílik az önállóbb munkára. Ebben a szövegtömbben nagyobb szerepet kapnak az akkád nyelvű irodalmi szövegek.
- Sumer lexikográfia: feladata, hogy a hallgatót bevezesse egy sajátos sumer nyelvű szövegcsoport, a sumer lexikális szövegek filológiai és értelmezési problémáiba.
- Sumer szövegolvasás: feladata, hogy a hallgató a korábbi sumer nyelvtani és szövegolvasási órákon szerzett ismereteit elmélyítse és felkészüljön arra, hogy ékírásos szövegekből kiindulva önálló kutatásokat végezzen.
- Ókori keleti régészet: a szövegolvasási órákon felmerülő régészeti problémák; az idegen nyelvű szakirodalomban (ásatási publikációk és régészetelméleti szakirodalom) való jártasság megszerzése.
- Egyéb sémi nyelvek: ajánlott, hogy a hallgatók a sémi nyelvekre előírt képzési idő kétharmadát a héber nyelv, további harmadát az arámi, ugariti vagy szír (keresztény arámi) nyelvek tanulásának szenteljék.
- Kiegészítő stúdiumok: egyiptomi nyelv, klasszika archeológia, általános nyelvészet, vallástörténet, történelem, irodalomelmélet, latin filológia, hebraisztika, további sémi nyelvek.

5. Az ismeretek ellenőrzésének sajátosságai

5.1. Kötelező szigorlatok

A kötelező szigorlat kreditmennyisége: 8 kredit
A kötelező szigorlat száma: 1
A kötelező szigorlat tartalma:
A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlati rend megszabja, hogy a hallgatónak milyen tudásszinttel kell rendelkeznie. Így például akkád szövegolvasás témakörben történeti szövegek esetén 1000 sorból kell úgy felkészülnie, hogy azt segédeszközök használata nélkül olvasni, fordítani, elemezni és kommentálni tudja. Irodalmi szövegek esetén ugyanez 1500 sor.
Alapvizsga: 2 kredit
Az alapozó szakaszt alapvizsga zárja, amely nyelvtani teszt jellegű írásbeli részből és bizottság előtt tett szóbeli vizsgából áll. A szóbeli vizsgán számot kell adni az ókori Keletre vonatkozó általános ismeretekről, az addigi olvasmányokról és a modern idegen nyelvi ismeretekről.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 25 kredit
A szakdolgozat követelményei: az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a szakdolgozat sajátos követelménye, hogy ha a szakdolgozat témája társtudományhoz is kapcsolódik (pl. hebraisztika, nyelvészet, történelem, régészet), akkor az egyik opponens a nem-assziriológusok köréből kerüljön ki. A szak nemzetközi jellegéből adódóan a külföldi szakirodalom tanulmányozása - a magyar nyelvű szakirodalom csaknem teljes hiányában - elengedhetetlen alapfeltétel, és egyben minősítési szempont is.

5.3. A záróvizsga

Az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás sajátos követelménye: a társított szakon a tanulmányok lezárása (előzetesen oklevéllel vagy párhuzamosan záróvizsgával). Követelmény továbbá az általános antik kultúra ismerete, ezen belül is az ógörög és latin műveltségben és nyelvben való jártasság magas szintje.
A záróvizsga részei: a szakdolgozat témájához kapcsolódó tágabb tudományterület (sumer, akkád, egyéb sémi nyelvészet és irodalom, ókori keleti történelem, ókori keleti régészet stb. főbb elméleti kérdései, továbbá a szakdolgozat témájához kapcsolódó szűkebb tudományterület szakirodalma, kutatási eredményei és problémái.
A záróvizsga követelményrendszere ugyanazon az elven alapul, mint a szigorlaté. Lényeges különbség azonban, hogy míg a hallgató a szigorlaton az addig órákon vett szövegkorpuszból választhatja ki a megadott mennyiséget (akkád történeti és irodalmi szövegek, sumer történeti, irodalmi, adminisztratív szövegek és lexikális listák), addig a záróvizsgán rendelkezésre áll egy olyan átfogó szövegkorpusz, amely az alapképzéshez legfontosabbnak tartott szövegek körét tartalmazza. A szakzáróvizsgához a következő szövegmennyiségekből kell felkészülni:
akkád nyelvű történeti szövegek cca. 1000 sor
akkád nyelvű irodalmi szövegek cca. 2000 sor
sumer történeti szövegek cca. 600 sor
sumer irodalmi szövegek cca. 2000 sor
sumer adminisztratív szövegek cca. 400 sor
sumer lexikális listák cca. 600 sor
Ezt egészítik ki további történeti és régészeti témakörök.

6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések

A szakos tanulmányok folytatásának feltétele, hogy a hallgató két európai nyelven képes legyen szakirodalmat olvasni.